Kedves Olvasó!
Mindenki és mindig küzd a kiszolgáltatottság, a monopóliumok ellen. Évszázadokon keresztül a nyomtatott kommunikáció monopolhelyzetben volt. Ez résztvevőit elkényelmesítette. Sőt, ők, az emberi kapzsiság miatt, önmaguktól változtatták meg rendszerüket. A busás haszon reményében kitalálták a reklámbevételeket. Ez azonban visszaütött, hiszen a hirdetések részaránya, a nyereség nagysága nőtt, de a nyomtatott média átcsúszott tényfeltáró, társadalomirányító pozíciójából Toldi György tányérváltó, kiszolgáló szerepébe. Nem felfelé nőtt a spirál, hanem lefelé szűkült. A nyomtatott kommunikáció döntéshozóból szolgáltatóvá vált. „Mecénások” működtetik a bulvársajtót, a nép kenyér helyett cirkuszt vesz. Új trónkövetelőként jelent meg a digitális kommunikáció. Propagandája fennen hangoztatja a Gutenberg-galaxis halálát, ezzel fedve el saját környezetkárosító hatásait, nem is beszélve az emberre kifejtett háttérsugárzások következményeiről. A papír- és nyomdaipart teszi felelőssé, például a klímaváltozásért… ennek következtében a kékbálnák és jegesmedvék kipusztulásáért. A mobil kommunikáció már diplomatikusabb, keresi a kapcsolatot a nyomtatott kommunikációval, szinergiára törekszik.
Mióta él az emberiség történetében az ősrégi szokás, a kapcsolatok egyik kifejezési módja, a jókívánság – nem tudható. Első nyomtatott formája a gutenbergi időkben született. Az első fametszetes újévi köszöntőlapokat 1459-ben németországi búcsúkban árusították.
Ahogy ő nevezi, a szépség völgyéből, Babarcszőllősről indult. Budapesti tanulmányai után volt dekoratőr, tervező grafikus és rajztanár is. Alkalmazott grafikái, kalligráfiái és képgrafikai munkái, akvarelljei a világ legkülönbözőbb helyeire és személyeihez jutottak el, Nobel-díjas tudósoktól politikusokig (Szentgyörgyi Albert, Habsburg Ottó, Göncz Árpád). Meseillusztrációi 2002-ben az országos Corel digitális rajzpályázaton első díjat kaptak. István László képzőművész mondja el gondolatait a kultúra szerves részét képező nyomtatott kommunikációról, az esztétikára, az igényességre való törekvés fontosságáról. 
Ahhoz, hogy egy szakkiállításon mindent meg tudjunk mutatni, legalább 200 négyzetméterre lenne szükségünk, így idén – szakítva a szokásokkal – a Printexpo helyett inkább nyílt napokat tartottunk a Táblás utcai telephelyünkön. A hozzánk látogató érdeklődők személyesen győződhettek meg arról, hogy a Nyomdakernél mindent egy helyen lehet beszerezni, amire a dekorációs munkák során szükség lehet.
Gál József húsz évvel ezelőtt értékesített először hologramot, az akkor kiállított számla másolata ma is józsefvárosi irodája falát díszíti. Cége, a MANO-Hologram-Computer Kft. máig hologramokkal foglalkozik. Kereskedelemi tevékenységük azonban sokat szélesedett, és tervezéssel, gyártással, valamint tanácsadással is bővült. Gál József az évek során számos új alkalmazási lehetőséget talált Gábor Dénes negyven esztendővel ezelőtt Nobel-díjjal jutalmazott találmányára. Részben neki is köszönhető, hogy a hologram mára a mindennapi életünk részévé vált.
Az Atlantic Zeiser világviszonylatban vezető a legmagasabb biztonsági követelményeknek megfelelő megszemélyesített kártyák, csomagolóanyagok piacán. A műanyag kártyák mellett gyógyszeripari, csomagolás-technikai címkéket is gyárt, illetve ezekhez kínál berendezéseket. A technológiával különböző nyomathordozókra lehet nyomtatni, amit az adatok teljes körű feldolgozása előz meg, a legmagasabb biztonsági követelmények kielégítése mellett.
