Termékdíj reklámhordozó papírokra

Előző számunkban Padlóra küldik a nyomdaipart! című cikkünkben foglalkoztunk a nyomdaipart érintő termékdíj-tervezettel. A Nyomda- és Papíripari Szövetség tanácsadó bizottságot hozott létre a tervezett törvény módosítása céljából. Dr. Peller Katalin, a szövetség főtitkára tájékoztatja olvasóinkat az eseményekről.

Csupán termékdíj az új tétel neve, a valóságban adóról van szó. Ezért került a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe, amely az ellenőrzéseket a jövőben végzi majd. Maga a termékdíjtörvény több iparágat érint, mint pl. az elektronikai ipart, a vegyipar, a gumiipart és a csomagolóipar. A nyomdaipar kétszeresen is érintett, hiszen papír és műanyag alapú csomagolóanyagokat gyárt, valamint minden papír alapú nyomat reklámhordozónak minősíthető, hogy ha az beleesik a törvény és végrehajtásának kritériumába. A törvényjavaslat a nyomdaipari szakmával történő egyeztetés nélkül született. A nyomdaipari szövetség a végrehajtási utasítások kidolgozását követően került kapcsolatba magával a törvénytervezettel is.

Kialakult a félelem a szakmai szövetség tagjai részéről, hogy a törvény és módosításai jelentős versenyhátrányt okozhatnak a tisztességesen dolgozó nyomdai vállalkozások részére, szemben a kisebb nehezebben ellenőrizhető nyomdákkal. Ezért szakmai bizottság alakult, melyben a jelentősebb nyomdai termékeket előállító vállalkozások tulajdonosai és menedzserei vettek részt. A doboz- és csomagolóanyag- gyártást a békéscsabai Marzek Kner Nyomda ügyvezetője, Kása István képviselte. A címke- és flexibilis csomagolóanyag-gyártás szakértője Balog Miklós, a békéscsabai Print Capex kft. ügyvezetője. Szentendrei Zoltán, a veszprémi Prospektus Nyomda ügyvezetője az akcidens, reklám és folyóiratgyártásának specialistája. Dr. Peller Katalin főtitkár jogászként és a szövetség nevében vett részt a munkában.

A bizottság két jelentős pontban tett javaslatot a termékdíjtörvénnyel kapcsolatban. Az első a versenyegyenlőség megteremtése, miszerint ezentúl a nyomdai számlákban – az áfatételhez hasonlóan – külön sorban kelljen feltüntetni a termékdíjjal kapcsolatos adatokat, úgymint kilogramm és az ebből következő befizetendő összeg. Ebben az esetben mindenki számára egyértelművé válik, hogy az adott nyomdaipari termékdíj-kötelezett-e, és ha igen, milyen mértékben. Nagyon sok, ellenőrizhetetlen vitára ad okot az eredeti tervezet, miszerint a nyomda lenne köteles meghatározni a nem a tulajdonát képező termék tartalma után a termékdíj-kötelezettséget. Ez gyakorlatilag képtelenség is idegen nyelvű exportmunkáknál, hiszen nem tudni, milyen mértékben tájékoztató az anyag, illetve mettől reklámhordozó már. A magazinok, napilapok és könyvek esetében is a kiadó a felelős a termék tartalmáért, nem pedig a kivitelező nyomda. Így tehát a bizottság javasolta, hogy a megrendelő legyen kötelezett nyilatkozatot adni a termék tartalmáról, ill. arról, hogy reklámhordozó termékdíjra kötelezett megrendelésről van-e szó.

Sajnálatos módon a törvénytervezet kidolgozásában és módosításában nem tudott bekapcsolódni a szakma, csupán az elfogadás előtt utolsó pillanatban. A két, tartalmilag nagyon fontos javaslaton túl a Nyomda- és Papíripari Szövetség javasolta, hogy a papír alapú reklámhordozó termékdíjjal kapcsolatban rendszerszemléletű változtatásokra van szükség, melynek kidolgozásához felajánlja szakmai segítségét. Az új tervezetnek figyelembe kell vennie a magyarországi nyomdaipar versenyképességét, nem kerülhet saját hazájában hátrányba az Európai Unó más tagországaiban működő vállalkozásokkal szemben. Figyelembe kell venni a napi gyakorlat nyújtotta lehetőségeket, hiszen a termékdíjjal kapcsolatos összes adminisztráció terhét nem viselheti csupán néhány tucat nyomdaipari közép- és nagyvállalkozás.