Vállalatirányítás felelősséggel
Javult a cégek kockázattudatossága és kommunikációja, ugyanakkor még bőven van mit tenni azért, hogy a vállalkozások többsége mindig felelősen működjön – derül ki a Magyar Üzleti Vezetők Fórumának 2010-es vállalatirányítási (Corporate Governance) kutatásából, amely az első magyarországi ilyen irányú felmérés.
A Hungarian Business Leaders Forum (Magyar Üzleti Vezetők Fóruma, HBLF) Üzleti Etika és Átláthatósági munkacsoportja 2009. november és 2010. január között huszonkét vállalat bevonásával végezte iránymutató kutatását. A kutatás célja az átlátható vállalatirányítás (Corporate Governance) szélesebb körű pozícionálása, fogalomrendszerének tisztázása, vállalati „benchmarkok”, viszonyítási pontok kialakítása; valamint a legjobb gyakorlatok közkinccsé tétele volt. Az eredmények rámutatnak, hogy a vállalatirányítási gyakorlatok javításán keresztül megelőzhetőek a visszaélések, sőt, a korrupció is. „Az etikus üzleti magatartás nemcsak a nagy cégek kiváltsága, hanem minden gazdasági szereplő kötelezettsége. Ennek érdekében fontos volt, hogy átfogó képet kapjunk, és olyan jó gyakorlatokat tárjunk fel, amelyeket nagy és kis vállalatok egyformán alkalmazhatnak” – mondta Richard Skene, a HBLF igazgatója és az Átláthatósági és Üzleti Etika munkacsoport vezetője.
Felmérésükből kiderül: a vállalatirányítási rendszerek elfogadottak, s a cégeknél ezek használata vagy bevezetése napirenden van. Nyilvánvalóvá vált ugyanakkor az is, hogy a vállalatirányítási rendszer túlszabályozása a tendencia ahelyett, hogy a párbeszédre és a törvényi betartatásra koncentrálna a szabályozás. A magyarországi szabályozás alapvetően harmonizált a nemzetközi és EU-s irányelvekkel, de nálunk alkalmazási anomáliák esetén az utószabályozás tekinthető tipikus reakciónak, nem pedig az alkalmazási szigor növelése. Ez utóbbit egyöntetűen problémásnak ítélik meg a felmérésben résztvevők, ami ahhoz vezet, hogy a kevésbé szabálykövető cégek „megússzák”, és a szabálykövetők, a felelős és jó vállalati polgárként tevékenykedő cégek bizonyos iparágakban akár versenyhátrányba is kerülhetnek a piacokon. A kutatás egyéb tanulsága, hogy a részvényesi jogok nincsenek közzétéve, és nem is gyakorolják azokat. A külföldi tulajdonú vállalatok igyekeznek globális döntési struktúrákat beágyazni a magyar szabályozási keretbe. Az igazgatósági tagok kiválasztása nem átlátható, s nincs megfelelő szabályozás az érintettek/részvényesek érdekérvényesítésére. A vállalatirányítás sok helyen reakció a válságra – erősödő és integráltabb kockázatkezelésbe kezdenek a cégek. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok személyes felelőssége és elszámoltathatósága nincs egyensúlyban a betöltött pozíció súlyával.
A megkérdezett vállalatok válaszai alapján a következő területek fejlesztése kulcsfontosságú: részvényesi kapcsolatok – részvényesi érdekek érvényesülése a külső szabályok belső interpretálásakor; érintetti kapcsolatok – érintettek véleményeinek, felszólalásainak csatornái; igazgatósági és felügyelőbizottsági működés – objektív belső kontroll, személyi felelősségek, valamint a működési és szabályozási környezet – konzisztens szabályok és alkalmazói következetesség.
A projekt során először a módszertant tisztázták, amit terveik szerint évről évre aktualizálnak és újra felhasználhatóvá tesznek. A kutatásba a HBLF tagvállalatait, valamint további TOP 50 céget hívtak meg, a kört az ő javaslataikkal bővítették. A résztvevők 38 kérdéses önértékelési kérdőívet töltöttek ki, ezek hitelesítése, valamint a legjobb gyakorlatok feltérképezése kihelyezett személyes vagy telefonos interjúk és dokumentumelemzésekkel történt. Az így nyert információkat vetette össze a projekt team egymással, valamint a vezető nemzetközi és hazai ajánlásokkal. A cégek egyedi visszajelzést és konkrét ajánlásokat kaptak erősségeikről és fejlesztendő területeikről.
- czi -
