Uniós pénzekkel fejlődhet a nyomdaipar

Az elkövetkező három évben Kovács György, a Magyar Szitanyomók Szövetségének elnöke látja el a Fespa elnöki tisztét. Az új elnök úgy látja: az alternatív nyomdászatnak jövője van, dinamikusan fejlődik, és nemzetközi szervezetük az Európai Unióval való együttműködéssel, valamint a nemzeti tagszervezetek kapcsolatainak erősítésével magát az iparágat és szereplőit is segítheti.

Hatszázötvenen vettek részt a Fespa idei müncheni kiállításának gálaestjén az új elnök beiktatására rendezett díszvacsorán. – Úgy éreztem magam akkor, mint a sportoló, amikor nyakába akasztják az olimpiai aranyérmet – mondja Kovács György, a Magyar Szitanyomók Szövetségének elnöke, aki az elkövetkező három évben a mintegy negyven tagot tömörítő nemzetközi szövetség elnöki tisztjét is betölti.

Kovács György éppen egy idős a Fespával, jövőre tölti az ötvenet. Annak idején az egri tanárképző rajz szakos hallgatójaként csebokszári testvéregyetemük cserekapcsolatain érdekes tapasztalatokat osztott meg orosz hallgatótársaival: például azt, hogy más alkalmas anyag híján a katonai ejtőernyő bizonyos részeit is használhatják szitaszövetként. Mire a csoport kísérői hasznos tanáccsal látták el: jobb, ha felhagy a technológia népszerűsítésével, mert – nyilván a nyomtatás szigorú ellenőrzése miatt – a szitázás akkoriban még katonai titoknak számított. A jó tanácsot – bármennyire is nyomatékosították – szerencsére nem fogadta meg. Művész tanárának, Magyar Istvánnak ajánlására az egri színházhoz került, ahol Szikora János rendező hívásának engedve szitaműhelyt alapított, ahol a színházjegyektől a plakátokig mindent maguk nyomtak.

Ettől az időszaktól kezdve Kovács György egy életre elkötelezte magát a nyomtatás alternatív formái mellet. Később pedig már nem csupán szitázott, de a Vasco Kft. tulajdonosaként különböző szita- és kivágóberendezések gyártásába is fogott. Imago Kft.-je révén pedig grafikai munkák végzésére, kültéri reklámok tervezésére és kivitelezésére, valamint a digitális nyomtatásra specializálódva vált a nyomdaipar ismert szereplőjévé. A Magyar Szitanyomók Szövetségének 1992-es alapítóülésen a közel hatvan magyar szitás őt választotta elnökévé. A hazai szakmai szervezet eddigi tevékenységét számtalan konferencia, kiállítás és kiadvány fémjelzi.

A Magyar Szitanyomók Szövetsége 1993-tól tagja a nemzetközi szervezetnek, melynek három évvel később már az elnökségébe hívták Kovács Györgyöt, akit 2007-ben aztán alelnökké választottak. Az iparág dinamikus fejlődését jelzi ebben az időszakban, hogy a kilencvenes évek elején még csupán négyévente rendezték meg a Fespát, úgy 12 ezer négyzetméter alapterületen. Mostanra viszont háromévente megrendezett kiállítássá vált a Fespa, ahol a cégek már mintegy 50 ezer négyzetméteren állítanak ki. A nemzetközi szervezetben végzett munka elismeréseként a közgyűlés az elmúlt év szeptemberében nagy többséggel választotta meg Kovács Györgyöt a Fespa élére.

A Fespa új elnöke a szervezet szeptemberi közgyűlésén hirdeti meg programját. Elöljáróban azonban a Print & Publishingnak elmondta, hogy építkezni akar a rendezvényeik általa bevezetett gyakorlatból, miszerint a nyomdászok egymás között közvetlenül osztják meg tapasztalataikat a nemzetközi találkozókon. Kovács György úgy érzi, hogy a kooperációkban nagy lehetőségek vannak, és a szakma szereplői egymás üzleti sikerét és presztízsét is növelni tudják. A tavalyi Printexpóra például a cseh és a szlovák szitanyomókat hívták meg és szerveztek találkozót, ahol a résztvevők nyomdájuk, tevékenységük ismertetésekor örömmel fedezték fel a hasonlóságokat, a szinergiák lehetőségét. A program végén egyöntetűen a folytatás mellett döntöttek a résztvevők, s ezt a találkozót később más, bilateriális, illetve három- négy ország szövetségi kapcsolatát erősítő rendezvény követte.

Mindezek sikerét látva a Fespa kiállítási nyereségéből a jövőben minden bizonnyal többet költ majd az ilyen jellegű szervezeti életre – biztosítva mondjuk az útiköltség- hozzájárulást, a tolmácsok díját vagy szakmai kiadványok megjelentetését.

Az új elnök szerint lehetőségek sora rejlik például az Európai Unió illetékes bizottságaival való, eddig kiaknázatlan együttműködésben is. Az alkoholmentes nyomtatás, a környezetvédelem, a szabványosítás tekintetében például jelentős forrásokat mozdíthatnak meg az európai unió rendszerében a nyomdaipar javára. A célok ugyanis közösek, a direktívákká váló szakmai konszenzusokra pedig nagyon sok vállalkozás tud majd építeni. Az eddigi helyzet ugyanis az volt, hogy uniós környezetvédelmi előírások születtek, amelyek bevezetése komoly terhet jelentett, évekbe telt, mire a rendeleteket aztán az ésszerűséghez igazították, miközben ezt a vállalkozások egy része anyagilag sem volt képes vállalni. Ha viszont Fespa-ajánlásokkal születnek uniós előírások, s azok bevezetéséhez még közösségi támogatást is lehet szerezni, akkor a környezetvédelmi, munkavédelmi szempontból valóban fontos szabályok betartása az iparág fejlődésének nemhogy korlátjává, de akár motorjává is válhat.

- Ónody -