Szakirányú „mester” mérnökképzés az Óbudai Egyetemen

Nem is olyan rég, az ismert megnevezésekhez egyértelmű tudásszintek kapcsolódtak: technikus, üzemmérnök, okleveles mérnök, műszaki doktor. Mára a felsőoktatás bolognai rendszerű átszervezése következtében újabb oktatási szintek születtek: felsőfokú szakképzés, alapképzés, mesterképzés. Ezekhez, a szintekhez újabb elnevezések is társulnak: mérnökasszisztens, mérnök BSc- vagy MSc- fokozattal, Ph.D. Vajon számít-e az, hogy főiskolán vagy egyetemen kapta valaki a diplomáját?

Az Óbudai Egyetem Médiatechnológiai Intézet igazgatója, Dr. Horváth Csaba segít eligazodni abban, miként változtatta meg a felsőfokú képzést a bolognai rendszerre történő átállás Magyarországon. Korábban az érettségi után behatárolt választási lehetőség érkezett el. A választott szakirányon lehetett továbbtanulni: hároméves főiskolán vagy ötéves egyetemen. A főiskola üzemmérnöki diplomája és az egyetem okleveles mérnöki diplomája mindenki számára egyértelműen jelezte a mögötte állható tudást.

A műszaki területen – így a nyomda-, papír- és csomagolóipari mérnökképzésben – 4 felsőfokú képzési szint jött létre:

– FSZ felsőfokú szakképzés: 2 év

– BSc (Bachelor) alapképzés: 3,5 év

(kb. a régi főiskolai szint)

– MSc (Master) mesterképzés: 2 év

(kb. a régi egyetemi szint)

– Ph.D. (doktori) képzés: 3 év

Ezek a szintek lineárisan egymásra épülnek, mindegyik továbblépést biztosít a következő fokozatba, ahogy ez az ábrán is látható. (A hajlított nyilak a munkába lépés lehetőségét jelzik.)

Ma a bolognai folyamat képzési rendszere révén a választás kényszere időben eltolódik. Azt követően egymásra épülő képzési folyamatban vesznek részt a hallgatók. Lehet felsőfokú szakképzésben szakmát szerezni, és úgy kezdeni a mérnök alapképzést. Ilyenkor a már tanultakat elismeri és beszámítja a rendszer. Aki a BSc-alapképzésben kap mérnöki diplomát, az választhatja a munka világát, vagy tovább lép és egy további 4 szemeszteres, úgynevezett mesterkurzuson juthat el az MSc-fokozatú diplomához. Ez közelítőleg a régi egyetemi diplomának felel meg. Erre épül a 6 féléves doktori, vagyis a tudományos kutató mérnöki oktatás, amin Ph.D. tudományos fokozatot kapnak a hallgatók.

Minden választási lépcső több irányban való továbbhaladást is lehetővé tesz. Így lehet valaki az alapképzésben megszerzett BSc-diplomájú gépészmérnökből akár mester (MSc) fokozatú környezetmérnök vagy létesítménymérnök.

A BSc-képzést végzettek közel harmada kerülhet az MSc-képzésbe, a PhD-fokozatra pedig csak közel tizede. Jórészt megszűnt az egyetemek és főiskolák közötti különbség, minden képzés folyhat ott, ahol erre akkreditációt szereztek. 2006-tól a mérnökképzés mindenhol csak a BSc-MSc-PhD-rendszerben folyhat.

Míg a korábbi Könnyűipari Műszaki Főiskolán lehetett szerezni nyomdaipari, papíripari vagy csomagolástechnológus szakos üzemmérnöki diplomát, a jogutód Óbudai Egyetem a könnyűipari mérnök szakon kínál hasonló tudást az adott szakirányokon. Ez az alapképzés 2005-ben indult. 2009-ben a mesterképzés is elkezdődött a Nyugat-magyarországi Egyetemmel közös képzésben. 2011 februárjában vehették át az elsőként végző könnyűipari mérnökök MSc-diplomájukat.

Úgy tűnik, hogy a munkáltatók ma nem igazán tesznek különbséget a kétféle mérnöki diploma között, pedig tudásban, felkészültségben jelentős többlettel rendelkeznek a mesterképzésben végzettek.

Az utóbbi évek rendkívül gyors fejlődése alapján joggal állítható, hogy a grafikus kommunikáció és a csomagolástechnológia egyre inkább tudás alapú szakmai ágazattá vált. Nem mindegy, hogy milyen képzettségű emberek tervezik, irányítják és használják a különböző technológiákat és dolgoznak a különböző termelési rendszerekben. Újra felértékelődött hát a megszerzett tudás. Hatékonyabban, könnyebben és gyorsabban tevékenykedik egy nagyobb hozzáértéssel rendelkező kolléga a terméktervezés, az előkészítés vagy a gyártás területein. Mind a tulajdonosok, mind pedig a menedzsment érdeke, hogy magas szintű képzetséggel rendelkező fiatal mérnökök álljanak munkába, vagy a már ott dolgozó mérnökök képességeit növeljék, ösztönözve egy újabb tudásszint elérésére.

Szakirányú mesterképzés

Míg a nyomda-, papír- és csomagolóipar számára a Könnyűipari Műszaki Főiskola, majd a Budapesti Műszaki Főiskola biztosította az üzemmérnököket, az okleveles mérnökök képzése a volt Szovjetunióban, az NDK-ban és – kisebb mértékben – Lengyelországban történt. A 90-es években ez a lehetőség megszűnt, és a soproni egyetem biztosított levelező formában lehetőséget egyetemi szintű mérnöki oklevél megszerzésére. Ez a forma azonban nem lett igazán népszerű, csak kevesen éltek vele. Hiány is alakult ki az iparban az ilyen szintű mérnökökből, ami részben más szakmaterületekről pótlódott.

Ma igazán magas szintű (egyetemi) tudás megszerzését lehetővé tevő megújult képzést kínál a az Óbudai Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem közös könynyűipari mérnök mester (MSc) képzése.

Nappali és levelező tagozatra egyaránt lehet jelentkezni könnyűipari mérnök szakra, a nyomda/média-, csomagolástechnológus és papírtechnológia szakirányokra. A nappali és levelező tagozaton is vannak államilag finanszírozott helyek. Azok, akik BSc-képzésük alatt nem használták el a teljes állami képzési támogatást, most élhetnek ezzel az MSc-diploma megszerzésekor. Természetesen a korábban megszerzett üzemmérnöki diplomával is lehet jelentkezni.

A tantervek mind a három említett szakirányon jelentős komplementer tudás elsajátítását teszik lehetővé. A négyszemeszteres oktatást óraadó tanárok és meghívott előadók egyaránt színesítik. A szaktárgyak oktatásánál dominál a speciális ismeretek átadása. Nemcsak az attraktív tanterv és az oktatók állnak rendelkezésre, hanem jelentős beruházások is történtek a felsőfokú szakmai képzés minőségének javítására. Az infrastrukturális beruházások közt található a képfeldolgozó és az informatikai laboratórium, a csomagolástervezési kompetenciaközpont, a kémiai laborok és méréstechnikai tanterem. A digitális nyomtatási technológiákat átfogóan tanulmányozhatják a hallgatók a digitális printshopban. Az itt végzők előtt akadémiai karrier lehetősége is nyitva áll. A Rejtő Sándor Könynyűipari és Környezetmérnöki Kar saját szakirányú doktori iskola szervezésén fáradozik. Így a nyomdaipar számára Magyarországon is szakirányú kutatómérnök- képzés indulhat. Ezen – természetesen – csak a legjobbak vehetnek részt.

A több tudás nagyobb esély

Jól meghatározhatók a nyomda, a papír- és a csomagolóiparban is a csúcstechnológián alapuló szakterületek. Itt elmélyített szakirányú ismeretekre van szükség. A Rejtő Sándor karon rövidesen elindul a szakmérnökképzés is a nyomda-, a papír- és a csomagolóanyag-gyártás területei számára. Három félév alatt szakmérnöki diploma szerezhető, ami elmélyített elméleti és gyakorlati tudást nyújt speciális szakterületekre, mint például csomagolóanyag-nyomtatás vagy security printing.

Európai szinten áll,s produkál ma Magyarországon a grafikus kommunikáció. Piaci versenyképességünk a jól képzett felsőfokú szakemberek munkába állásával biztosítható. Nekik kell a leghatékonyabban működtetni az adott hazai körülmények között a termelőberendezéseket és piacképes, új termékeket létrehozniuk. Ezt kívánja elősegíteni az Óbudai Egyetem saját nyomda/média-, papír- és csomagolástechnológiai szakirányú mester (MSc) képzésével, amelyet az ipar igényeinek széles körű elemzésére alapozott.