1896-ban a budapesti Akadémia utcában kezdte meg működését a Budapesti Könyv- és Kőnyomda Főnökök Egyesülete.
A nyomdatulajdonosok szervezkedése későbben indult meg, mint a nyomdászmunkásoké. 1883 decemberében ugyan egy állandóan működő főnöki egyesület megalakítását mondták ki, de komolyabb célok és összetartás híján ebből sem lett semmi. Részben védekezve, de közös szakmai problémáikat is megbeszélendő, 1895-ben jött el az ideje, hogy megalakulhasson a Budapesti Könyv- és Kőnyomda Főnökök Egyesülete, amely 1896-ban a budapesti Akadémia utcában kezdte meg működését. Alapszabály szerint való céljai között volt: a nyomdatulajdonosok anyagi érdekeinek megóvása, szakkör és szakiskola létesítése, szaklap kiadása, fölolvasások és versenyek rendezése is. Hivatalos újságja egy időre a Szöllőssy alapította Graphica lett. 1896-banTagjainak száma 41 volt; 21 – részben elég jelentékeny – nyomda egyelőre még kívül maradt a nyomdafőnöki szervezkedés várfalain.
1907-re nevüket Budapesti Grafikai és Rokoniparosok Főnökegyesületére változtatták. 1921-ben egyesültek a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségével, és megszületett a Magyarországi Grafikai és Rokoniparosok Főnökegyesülete. 1948-ban a nyomdaipar államosítása miatt kénytelenek voltak önmagukat feloszlatni. Még ebben az évben megszületett a Nyomdaipari Igazgatóság, majd 1949-ben a Budapesti Nyomdaipari Egyesülés, amelyből 1963-ban Nyomdaipari Tröszt, majd 1968-ban Nyomdaipari Egyesülés lett. Ebből alakult 1990-ben a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség, ami nevét 2002-ben Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetségre módosította. A szövetség 2001 óta tagja az Intergraf nemzetközi nyomdaipari szövetségnek. 2008 óta Nyomda-és Papíripari Szövetség néven látja el a tagság érdekeinek védelmét.
