Kedves Olvasó!

Nyugat-Európában nem túlzottan optimista, hanem inkább óvatosabb jövő­képet nyújtanak az embereknek. Eszerint ebben az évben sem lesz számot­tevő növekedés. A nyomtatott kommunikáció területén tevékenykedő kiadók, nyomdák, gép- és anyagbeszállítók a válság ellenére már 2009-ben a plusz nulla mérleg szerinti eredményt közelítették, jelentős árbevétel- és gyakran árszintcsökkenés mellet. 

Prognózisaik alapján 2010-ben sem növekszik majd az anyag- és a techno­lógiaiforgalom. Alapvető cél az unió tagországai részéről, hogy növeljék lakosságuk vásárlóerejét. Maguk a vállalkozások pedig hatékonyságnö­veléssel, költségoptimalizálással ellensúlyozzák veszteségeiket. Mára szá­munkra is kiderülhetet, hogy Nyugat-Európát nem érte váratlanul a világ­gazdasági válság. Ezt megelőzően jelentős konszolidáció indult meg a gyár­tók és a szolgáltatók területein. Ezzel párhuzamosan azok a konkurensek tudtak kisebb veszteséget elkönyvelni, akik már 2008-ban illetve előtte is teljesen átstrukturálták termékszerkezetüket és új technológiákat fejlesz­tettek ki, amelyeket új designnal és marketingmódszerekkel is erősítettek. Jó példa volt erre a Drupa 2008 világkiállításon bemutatott kínálat, és nyo­mon követhető ez az adott cégek 2009-es mérlegeredményeiben is. A felelősségteljesen gondolkodó vállalkozások nem költségcsökkentésre, hanem költségoptimalizálásra törekedtek.

Ez természetesen érintheti az alkalmazottak létszámát is. A nehézségek ellenére mégis a lehető legtöbb munkahelyet próbálták megtartani hazájukban, a csökkentések pedig az unió tagországaiban működő leányvállalatokat érintették drasztikusabban. Megfigyelhető az is, hogy a vállalkozások- áldozatok meghozatala révén is - a nem főüzletághoz tartozó tevékenységek feladásával drasztikusan törekedtek saját banki hiteleik csökkentésére. Emellett a tagállamok kor­mányai megpróbálták kordában tartani a bankszektort. Magyarországon is 2010-et írunk, a szám első része pontfele a másodiknak. Csak rajtunk áll, hogy ilyen mértékű csökkenés a gazdasági életben és az életszínvonalban ne következzen be. Azt, amit Nyugat- Európa három-öt éve megcsinált, nekünk is megkell tenni. A rosszabb finanszírozási körülmények között a termékfejlesztés, struktúraváltás, analízisen alapuló költségcsök­kentés a vezényszó. Egyetlen előnyünk lehetne: a megnyíló nyugat-európai piacok jobb kihasználása. Ehhez azonban marketingben is fel kell nőnünk. Az államnak a kis- és középvállalkozásokat kell segítenie, hiszen mint látha­tóvá vált, a multik hajlamosak a legtávolabbi érdekeltségeiket nyesegetni vagy teljesen levágni, ami viszont a hazai beszállítók sokaságát sodorja totális csődbe. Élni kell a pályázati lehetőségekkel. Együtt kell kialakíta­nunk az üzleti élet etikai szabályozórendszerét, és szervezetten kell fellép­nünk annak betartása érdekében. Élni kell a meglévő rendszerekkel, többek között a Nyomda- és Papíripari Szövetség által nyújtott lehetőségekkel is, mint például az összesített adóslista vagy afelszámolás alatt álló cégekjegy­zékének használatával, azokat célszerű aktualizálni. Előző számunk tartal­mával kapcsolatban szokatlanul sok észrevételt kaptunk, ezeket köszönjük, váljék ez gyakorlattá.

Jó példa és lehetőség a nyomtatott kommunikáció területén a Budapesti Műszaki Főiskola egyetemi rangra emelése. A nyomdaipari és médiatech­nológiai képzéssel foglalkozó intézmény vezetői megteremtették az egye­temmé válás feltételrendszerét. Óbudai Egyetemként szemléletváltásukat kell továbbvinni, és piacképes, minőségi tartalommal kell feltölteni a rend­szert. Az eddigi munka túlmutat a fennmaradáson. A távlatokban európai szintű elismerés lehetősége is szerepel. Mindez azonban csak a nyomtatott kommunikáció résztvevőinek valamint az egyetem szenátusának közös munkájával lehetséges.

Tolnai László