Kedves Olvasó!
Nem hagyja magát elnyomni a magyar kreativitás. Pontosabban, mindez csak lassan történik. Grafikusaink, alkalmazott művészeink több évszázados ismeretet és tapasztalatot ötvöznek a modern technológiákkal. Nemcsak egyetemi hallgatók, hanem a könyv- és folyóirat-olvasók széles tömege találkozik a tudásátadással, például az info- és a nyomtatott kommunikáció területein, és használják is azokat munkáikban, alkotásaikban. Azután megszületik a produktum, és kezdődnek a bajok. Európában és a világon hamarabb fogadják be, ismerik el a kreatív alkotást, mint hazánkban. Nálunk többet kell lobbizni, megcsontosodott rendszerekbe kell bekerülni. Előfordul az is, hogy mire befut az alkotó, addigra kreativitás helyett rutinszerű szériatermék születik. Ezzel egy időben viszont áhítattal vágyakozunk a nyugati illetve globális alkotások iránt. Mindennapi életünkből meríthetnénk példákat. A szörnyű líbiai események mellékterméke, hogy beindult a kültéri dekorációs iparág. Ezrével készülnek a zászlók, a kitűzők és a különböző nyomtatott termékek. Németország az elvesztett világháborúk után gazdasági csodákra volt képes. Most ugyanezt láthatjuk. A világgazdasági válság őket is visszavetette, azonban nem eladásokkal, leépítésekkel, elbocsátásokkal reagáltak, hanem csökkentett munkaidőt vezettek be. Megtartották a szakképzett munkaerőt, működtették a rendszereket.
Megelőzve neves vetélytársaikat, elsőként tudtak reagálni a világpiaci kereslet növekedésére. 2011-re 13-25%-os gazdasági növekedést is prognosztizálnak a különböző iparágakban. A nyomtatott kommunikáció területein a klasszikus nyomdaipar várhatóan 5-8%-kal, a csomagolóipar valamint a kül- és beltéri reklámozás viszont 15%-kal is nőhet.
Hazánkban egyre több külföldi és magyar vállalkozás helyez üzembe korszerű berendezéseket, melyekkel új típusú termékeket lehetne előállítani. Sajnos, sok területen a jogi szabályozás, a gyenge piaci fizetőképesség és az igénytelenség nem hagyja, hogy érvényesüljön a kreativitás. Erre jó példa a transzpromó, vagyis a tranzakciós promóciós nyomtatványok piaca. A hazai gyakorlatban szinte ismeretlen a végfelhasználó interaktív bevonása az üzenetek értelmezésébe. Reméljük, fiataljaink elsöprik ezeket az akadályokat is.
Bontakozóban van a szakmai szolidaritás, a közös fellépés az erkölcstelen, büntetendő magatartást tanúsítókkal szemben. Akár idén nyártól újra kötelezővé válhat a kamarai tagság. Leszabályozott jogi keretek között adóslistát működtet a Nyomda- és Papíripari Szövetség. Ebből kiszűrhető, melyik cég hány partnerének, összesen mennyivel tartozik. Internetes világunk lehetőségeivel is él a nyomdák és nyomdai szolgáltatók jelentős része. Nyomdászok Baráti Társasága néven közösségi fórumot működtetnek. Ezen az adós céghez, a tartozás összegéhez és a céghez kötődő személyek nevéhez kommentek fűzhetők, akár a Facebookon megszokott formában. Öt nyomda: a Keskeny és Társai, a Prospektus, a Print 2000, a Pauker és az Infopress indította el ezt a közösségi fórumot, melyet már közel 80 hazai vállalkozás használ. Szükség van a fizetni nem szándékozók vagy a notóriusan tartozások hátrahagyása mellett újabb és újabb cégeket alapítók kiszűrésére. Mindhárom rendszer ezeket a célokat szolgálja.
Élni kell a technológiai fejlődés lehetőségeivel. Ki kell használni azok előnyeit, de nem lehetünk a cyber világ rabjai. Észre kell venni, hogy mindez meddig szolgálhatja épülésünket, és mikor következik be az a pont, amikor elkábítva bennünket, rabolja az időnket, folyamatos költségnövekedést okoz, és kereseti lehetőségeinktől foszt meg. Meg kell találnunk a nyomtatott és a digitális kommunikáció arányának mindenki számára előnyös nagyságrendjeit.
Tolnai László
