Kedves Olvasó!
Fényt látni az alagútban. Nehéz időszakot élt át a nyomdaipar Magyarországon, és a gyors fellendülés sem várható. A statisztikák ugyan már mutatnak ipari növekedést, azonban a nyomdaipar ezt késve követi, mert nagy mértékben függ a lakosság anyagi helyzetétől és fogyasztói szokásaitól. A fellendülés a nyomdaipar esetében az ipari termékek iránti keresletnövekedést és a lakossági kulturális és egyéb igények kielégítését jelenti. A fogyasztás növekedése még várat magára. Az igény létezik, ezt bizonyította a tavaszi Budapesti Könyvfesztivál sikere is.
Mégis optimisták lehetünk, hiszen mostani számunkban több olyan új kezdeményezésről is írhattunk, melyek nem külföldi példák, hanem hazai útkeresések. A magyar nyomdaipar is halad a piac generálása, a fogyasztás iránti érdeklődés felkeltésének irányába. Egyre többen ismerik fel, hogy összefogással nem csak túlélni lehet, hanem mindenki érdekében növekedni. Természetesen ezen a téren továbbra is elöl állnak, példát mutatnak a nyomdaipari alap- és segédanyag-beszállítók. A kereskedők a piaci ismeretek jobb megszerzése érdekében együttműködnek. Felismerték, hogy nem ellenségek, hanem versenytársak, és folyamatosan kisegítik egymást. Lassú léptekkel, de a nyomdák és a nyomdaipari szolgáltatók is elindultak ezen az úton. Közös célokat és etikai értékeket fogalmaznak meg, melyek elérése érdekében a többség együttműködni is hajlandó. A Nyomdászok Baráti Társasága az európai normáknak megfelelő üzleti morál hazai kialakítását tűzte ki célul. A Nyomda- és Papíripari Szövetség tagjai önkéntesen, minden hátsó szándék és tervezhető üzleti előny nélkül együtt kívánnak segíteni egy hatgyerekes család alapvető életfeltételének megteremtésében. Ez az összefogás valóban alapja lehet a további együttes fellépéseknek.
Menedzselnie kell magát a nyomtatott kommunikációnak. Magyarország legbefolyásosabb médiaszemélyiségeinek (TOP 50) listájában előkelő helyet foglalnak el a nyomtatott média munkatársai. Addig amíg Németországban, Ausztriában a kiadók és a nyomdák korszerű, hatékony berendezéseket helyeznek üzembe mind a napilapok, mind pedig a heti és havi magazinok gyártására, Magyarországon a Ringier és az Axel Springer számításokat végzett, hogy három meglévő nyomdaipari kapacitása helyett akár egy is elegendő lenne a jelenlegi piaci körülmények között. Logikus az ő részükről az elgondolás, a másik oldalról viszont egy ilyen jellegű fúzió nemcsak két meglévő nyomda létét sodorná veszélybe, hanem az értékesített példányok vonatkozásában valóban abszolút piaci többségre tennének szert. Mindketten elfogadták a versenyhivatali döntést, és visszavonták indítványukat. Ugyanakkor kifejezésre juttatták, hogy gazdaságilag a magyar fúzió megakadályozása nincs operatív hatással gazdálkodásukra, vagyis akár kerekítési hiba is lehetne. Mi hiszünk a nyomtatott sajtó fontosságában és erejében Magyarországon is.
Nekünk is hinni kell saját magunkban. Nincs fejlődés üzleti siker és jó közérzet, megfelelő marketing és visszajelzés nélkül. Ezek egyik eszköze a szakmai kiállítás és vásár. Jó példát mutathat Németország számunkra, például a digi:media kereskedelmi kiadványok és digitális nyomtatás első alkalommal megrendezett szakvására. Európa sikerként értékelte a kezdeményezést. Ha viszont csak a német nyomdaipar nagyságát és erejét vesszük alapul, eltekintve az európai piactól, akkor mind a kiállítók, mind a látogatók vonatkozásában saját kiállításaink sem rosszabbak. A P&P mint független médium feladata: felhívja a nyomtatott média részvevőinek figyelmét a lehetőségekre, hogy saját maguk választhassanak közülük. Ezt tesszük a Printexpo, Budatranspack, Promotion és Service Expo valamint a Digitalexpo és a Nyomdaipari Regionális Napok bemutatásával. Ezen a téren is megjelent a sokszínűség, mindenki a saját lehetőségeinek és céljainak legjobban megfelelő fórumot választhatja.
Tolnai László
