„Ki kell szolgálni a technikát”

Egy pillanat, ellenőrzöm ezt a szállítót, és már jövök is – így fogad a nap legsűrűbb időszakában Szűcs Imre, a Szekszárdi Nyomda Kft. kötészeti  műszakvezetője. Munkatársai irányításával éppen egy keménytáblás Babits-verseskötet csomagolását végzik. Egyszerű, de igényesen szép könyvek állnak katonás rendbena kötészeten, ahol az egyik szobában beszélgetünk. – Ez a szépség, vagyis egy frissen kötött könyv rendezettsége, vagy egy ütött-kopott régi kiadvány restaurálása után kapott új érték az, ami miatt ezt a szakmát választottam – emlékszik vissza a kezdetekre Szűcs Imre.

– Annak idején zenei pályára készültem, de a gimnázium első éve után szegénységben élő szüleim azt mondták, jobb, ha egy szakma van a kezemben, ezért szakiskolába írattak át. Mindig tetszettek a könyvek, és mivel egyik barátom éppen akkor jelentkezett könyvkötőtanulónak, ezért én is megpróbáltam. Akkoribannemvolt könnyű tanulónak bekerülni, de sikerült megfelelnem az egyhónapos próbaidőn, ezért végül felvettek. Azóta, vagyis 1964 óta itt, a Szekszárdi Nyomdában dolgozik. Kiváló tanároktól tanulhatott (Szűcs Nándor, id. Vadász József), akik mindig a legújabb technológiát mutatták be neki. Gyorsan tanult és gyorsan észre is vették szorgalmát, hiszen már1971-ben kötészeti csoportvezetőnek léptették elő, így több mint három évtizede különböző beosztásokban a kötészet egyik vezetőjeként dolgozik. – Nagyon fiatalon lettem csoportvezető, de az élet és a kollégák megtanítottak arra, hogyan kell foglalkozni az emberekkel – mondja Szűcs Imre. – Hamar kitanultam, hogy miképpen lehet arra ösztönözni a munkatársakat, hogy megfelelő minőségben és mennyiségben végezzék el a munkájukat. Alapelvemaz, hogy akkor dolgozik a legjobban egy kolléga, ha kedvező helyzetbe hozzuk. Vagyis ha azt a munkafolyamatot végezheti, amihez a legjobban ért, vagy amit a legjobban kedvel. Ezért, ha sikerül úgy beosztani a csapatot, hogy mindenki kedvvel, szeretettel végezze a munkáját, akkor garantált a siker. Ehhez persze folyamatosan kompromisszumokat kell kötni, szerencsére azonban ebben a munkatársak is partnerek, mert tudják, a megrendelői igények pontos kielégítéséhez ez nélkülözhetetlen. Több technológiai fejlesztést is Szűcs Imrevezetésével indítottak be a Szekszárdi Nyomdánál.Azt mondja,mindenegyes új berendezés működését meg  kellett ismerni, a működtetést ismerő kollégákhoz megfelelő segítőket kellett rendelni, és biztosítani kellett a gyártáshoz szükséges eszközöket is. A kötészeti műszakvezető számára egy-egy új gép beszerzése mindig többletmunkát jelentett, de ugyanilyen elégedettséggel töltötte el, ha sikerült termelésbe állítani a berendezést. – Öröm volt nézni a szalagról lekerülő első darab könyveket akár a szálfelsütő gép, akár a ragasztó-kötő gép, vagy  éppenséggel a legújabb, Kolbus könyvkikészítő sor esetében – fogalmaz Szűcs Imre. – Csodálatos élmény látni, hogy a korábban kézzel végzett, aprólékos munkát egy-egy gép milyen hatékonysággal tudja elkészíteni.Haránéznek a megrendelőink a könyveinkre, elégedettek lehetnek, mert azt, amit kötészeti gépeink elvégeznek, kézzel sem lehetne szebben. Örülök annak, hogy részese lehettem, amint a Szekszárdi Nyomda a folyamatos  fejlesztésnek köszönhetően szépen, fokozatosan valóban gyárrá nőtte ki magát, és versenytársa lett a többi nagy nyomdának. Szűcs Imre azt mondja: a folyamatos fejlődés mindig ad valami pluszt munkájához, ezért nem érzi robotnak a munkát még közel négy és fél évtized után sem. Ahogyfogalmaz:„Atechnikát a legmagasabb szinten kell tudni kiszolgálni. Ezért vagyunk itt.”Úgyérzi, a szorgalmasmunkának illetve a szakma iránti alázatnak köszönheti, hogy Hess András-díjra jelölték, amire egész pályafutása koronájaként tekint.

M.F.