A díjnak „súlya” van
Buda Lajos, az Alföldi Nyomda Zrt. műszaki osztályának nyugalmazott vezetője hosszú pályafutásának koronájaképpen idén Hess András-díjat kapott. Ennek kapcsán beszélgettünk pályafutásáról, nyomdaiparban és az Alföldi Nyomdában eltöltött évekről.
Pályája nem nyomdászként indult, ahogyan Buda Lajos fogalmazott, elég „kacskaringós” út vezetett el odáig. Mindig is vonzotta a gépek világa, ezért szülei gépipari technikumba íratták, ahol 1966-ban végzett. Aztán a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen gépészmérnökként kapott diplomát 1971-ben.
– Az akkori, egri Finomszerelvénygyárban kezdtem el dolgozni, melynek abban az időben még 3200 alkalmazottja volt. Itt aztán foglalkoztunk mindennel, a technika minden ága megtalálható volt ebben a gyárban. Nyomdagépekhez is gyártottunk alkatrészeket. Életem egyik legmeghatározóbb időszakát töltöttem itt, összesen 23 évet, végigjárva a ranglétra különböző fokait, a technológustól a főmérnöki munkán át a vezérigazgatói posztig. Első négyéves vezérigazgatói ciklusom után újraválasztottak, ám ezt a feladatot már nem vállaltam el, akkor, 1994-ben váltottam a nyomdaiparra – mondta Buda Lajos, aki később az Egri Nyomdában a műszaki igazgatói teendőket látta el. Munkássága alatt számos fejlesztést hajtottak végre.
Az újabb váltás 2001 márciusában történt, amikor a debreceni Alföldi Nyomda Zrt.-hez szegődött, mint műszaki osztályvezető.
– Az én döntésem volt ez a váltás is. Hétfőnként utaztam Debrecenbe, aztán pénteken haza. Nem volt idegen a város számomra soha, hiszen családi kötődéseim jelenleg is vannak. Kilenc éven keresztül ingáztam a két város között, ha összeadjuk a sok-sok megtett kilométert, éppen ötször utazhattam volna körbe a Földet – mosolygott Buda Lajos. A cívisváros híres nyomdájában eltöltött kilenc évben számos szép és nagy volumenű feladatot kapott, hiszen ez idő alatt csaknem az egész nyomda megújult: kapacitásbővítő beruházásokat, technológiai fejlesztéseket hajtottak végre, új csarnokot építettek, gépeket, berendezéseket vásároltak. Munkatársaival közvetlen kapcsolatot alakított ki, így közösen tudták hasznosítani mindazon műszaki tapasztalatokat, amelyeket korábban gépipari tevékenysége során megszerzett.
– Szerettem mindig új emberekkel dolgozni, megérteni őket, úgy viszonyulni hozzájuk, hogy legjobb tudásuk szerint végezzék a munkájukat, és igyekeztem tapasztalataimat átadni – jegyezte meg Buda Lajos, aki időközben ez év márciusától nyugdíjasként éli mindennapjait.
Munkája elismeréseként már korábban megkapta az Alföldi Nyomdáért Nívódíjat, idén pedig a nyomdaipar legnagyobb elismerését, a Hess András-díjat, amelyet a Nyomda- és Papíripari Szövetség alapított azon személyek szakmai tevékenységének díjazására, akik jelentősen hozzájárultak a jelölő cég sikereinek eléréséhez. Buda Lajost az Alföldi Nyomda Zrt. jelölte a díjra.
– Mit is jelent nekem ez a díj? Nagyon sokat, hiszen a legmagasabb nyomdai szakmai díj. Korábban is kaptam díjakat műszaki, gépipari tevékenységem és 14 éves oktatói munkám során. Ez most mégis valami egészen más, elismerése annak a szakmai tevékenységnek, amit a nyomdaiparban végeztem. Én azt gondolom, egy cég eredménye mindig a csapatmunka eredménye. Én magam is „csapatjátékosnak” tartom magam, így azt gondolom, hogy ez a díj nemcsak nekem szól, hanem annak a csapatnak is, amellyel az elmúlt kilenc évben együtt munkálkodtam – fogalmazott Buda Lajos, aki elmondta azt is: szívesen vették volna, ha marad, ám ő úgy gondolja, teret kell adni az utána jövő generációnak is, hogy dolgozhassanak, bizonyíthassanak. Természetesen nem zárkózik el attól, hogy tudásával, tapasztalatával, tanácsaival segítse a nyomda munkáját.
Mindezek mellett az elkövetkezendő időszak számára az aktív pihenésé, az olvasásé, a kirándulásoké, a családé, és persze kedvenc hobbijáé, a borászkodásé.
Kalmár Erika
121/2010 PRINT & PUBLISHING







